Nagyon sok kutyatulajdonos gondolja úgy, hogy kutyája csirkeallergiás, de ennek az állításnak gyakran nincs megalapozott oka. Bár az ételallergia gyakori probléma mind az emberek, mind pedig a kutyák körében, annak pontos okának meghatározása nagyon nehéz.
Az allergiás tüneteket mutató kutyák csupán kb. 10%-a valóban ételallergiás, míg a többi 90% környezeti allergénre (pl. por, pollen) reagál így.
Az ételallergia tünetei nem specifikusak, ezért nehéz biztosan megállapítani, hogy valóban allergiáról van-e szó. Gyakori tünetek közé tartozik például a fülgyulladás, vakaródzás, lábnyalogatás, rossz bőr- és szőrminőség, valamint esetleg hasmenés, puffadás, hányás.
Fontos tudni, hogy a csirkehús csak egy a sok allergén közül, és nem feltétlenül az első helyen szerepel. A leggyakoribb allergének közé tartoznak még a marhahús, tejtermékek, búza, tojás, bárányhús, sertéshús, nyúlhús és bizonyos halfajták. Emellett általában többféle ételre is érzékeny lehet az allergiás kutya.
Leggyakoribb allergének:
- marhahús (36%)
- tej (28%)
- búza (15%)
- tyúktojás (10%)
- csirkehús (9,6%)
- birkahús és a szója (kb. 6%)
Mindent összevetve az összes allergiás kutya csupán kb. 1%-a allergiás a csirkehúsra.
Az ételintolerancia és az ételallergia között is fontos különbséget tenni.
Az ételintolerancia azt jelenti, hogy a kutya nem tud valamilyen ételt megemészteni, mivel hiányzik szervezetéből a megfelelő emésztőenzim. Például a laktózintolerancia gyakori probléma a kutyák között, és ezért nem ajánlott őket tejtermékekkel etetni.
Az ételérzékenység diagnosztizálására csak egy elfogadott módszer áll rendelkezésre: az eliminációs diéta, ami egy hosszadalmas és gazdag energiával járó folyamat, de mindenképpen javasolt a kedvencünk érdekében.
Először teljesen új fehérje- és szénhidrátforrásra van szüksége a kutyánknak. Erre a célra állatorvosi tápok is léteznek, de lehetőség van arra is, hogy mi magunk főzzünk a kutyánknak. A lényeg az, hogy olyasvalamit adjunk neki, amit korábban sosem evett. Ezt az új ételt kell kapnia körülbelül három hétig, és ha pozitív reakciót mutat rá, és tünetei elmúlnak, akkor megállapíthatjuk, hogy kutyánk ételérzékeny.
Ezt követően kezdhetjük el egyenként adagolni neki azokat az ételeket, amiket a diéta előtt kapott, mindig egyetlen fajtát egyszerre, pár hétig, figyelve a kutya reakcióját az adott ételre. Ha bizonyos ételekre egyértelműen és rövid időn belül tünetekkel reagál a kutya, akkor azt állíthatjuk, hogy valóban allergiás az adott ételre.
Ami még tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a kutyák nemcsak egyszerre lehetnek többféle ételre allergiásak, hanem általában egyszerre reagálnak valamilyen ételre és a környezeti tényezőkre, mint például a pollenek vagy a por.
Az ételérzékenység bármilyen életkorban jelentkezhet. Ha kölyökkorban jelentkezik, akkor van rá esély, hogy a kutyánk felnőtt korra kinövi.
Nagy valószínűséggel az ételérzékenység kialakulásában szerepet játszik a kölyökkor, különösen az élet első pár hete. Ilyenkor fejlődik ki a bél saját immunitása, ezért kiemelten fontos, hogy a kölyökkutyák megfelelő tápanyagokhoz jussanak, először anyatej, majd teljes értékű táp és ha lehetséges, probiotikum formájában.
Egy éves kor után is javasolt a teljes értékű, jó minőségű, változatos táplálék biztosítása, hogy megelőzzük az allergiás tünetek kialakulását négylábú barátunk érdekében.
forrás: Dr. Bodoky Anna, dr. Fodor Kinga
Legutóbbi hozzászólások